Nagyvárosi nomád szemlélettel élek, és az ősközösségre jellemző gyűjtögető életmódot folytatok, csak kicsit másként. Kacat-dizájnerként alkotok, így amikor a várost járom, „nyitott áramkörrel” működöm. Receptoraim az izgalmas, különös anyagokra és formákra fókuszálnak, így szinte bármiben meg tudom találni a rejtett értékeket, legyen az tojástartó tálca, vámzár zsinór, kamion ponyva, vagy épp hangszigetelő szivacs.
Re-designerként élményszámba megy, ha megváltoztathatom, átfogalmazhatom ezek eredeti funkcióját és kezem nyomán egy új tárgy születhet.
Alkotásaim célközönségére utal a Hipsterdesign elnevezés. Leginkább a sajátos gondolkodású, a mainstreamtől távol álló esztétikai igényű egyéneknek tervezek.
A Baranka Hipsterdesign műhelyben reinkarnálódnak a számomra oly kedves anyagok, mint a csirkeháló, hajókötél, ipari gumipadló, öreg fafelületek, NYÁK számítógép alaplap, biciklilánc, motorkerék abroncs… A gépalkatrészek, rozsdás vasak iránti elköteleződésem, családi hozott anyag (Apukám által fertőződtem). A gépalkatrészek roppant izgalmas lelőhelyei a veterán autós-motoros börzék, és a fémhulladék átvevő telepek. Ezeken a metál secondhand „játszótereken” hosszú órákig is képes vagyok turkálni, válogatni. Nálam ez amolyan „csajos shopping”. Az én szemszögemből a rozsda a természet átalakító munkájának köszönhetően egy csodálatos textúra, mely mintázatának esetlegességétől, véletlenszerűségétől gyönyörű.
Baranka